A kolostor kincsei II.

 Ismertetem a kolostor kincseinek leírását, a II. részben. Itten szó lesz leginkább a fémtárgyakról. Előre bocsátom  a történeti megjegyzést:  Nem egyarányú a történet, mivel az idők folyamán sok féle változáson ment át a kincsek sorsa. Több feljegyzés szól arról, hogy a kolostor sokszor kapott  ajándékba kelyheket, monstranciákat, szelencéket, különféle edényeket. Most mégis azt mondhatom, hogy eléggé szegényes a mi régi kincstárunk. A háborús megpróbáltatások idején az ellenség a kolostor értékeire vetette magát és elrabolta. Gondoljunk csak a XVII. század elején (1603) a Székely Mózes pusztító hadjáratára, amikor feldúlták a kolostort, bántalmazták a testvéreket és kifosztották, minden értéket elrabolva. Az 1661-es török-tatár betöréskor felégették a kolostort a templommal együtt. P. Somlyai Miklós házfőnök menteni akarta, szekérre rakva a kolostor és templom értékes tárgyait. A pusztító tatár hordák utána mentek, beérték a csíkcsomortáni Aracspataka erdőben. Őt lekaszabolták, s a menekitett tárgyakat elrabolták. Így érthető, miért nicsenek régi értéktárgyaink, vagyis kincseink.

            Van más oka is a drága tárgyak hiányának. A XVII-XVIII. századból származó fogadalmi tárgyak között volt arany és ezüst tárgy is, amelyket a mostani barokk templom építésekor eladtak az akkori elöljárók, hozzáadásképpen a templom építéséhez. El lehet képzelni, mibe került a kegytemplom felépítése, amely összeget kodulásból szedték össze a ferencesek 75 éven keresztül. Mi pedig dicsértük az akkori intézkedéseket, mivel sok bajtól mentettek meg az 1950-es, 1960-as években, amikor az akkori állam igényt támasztott volna a drága kincsekre. Most már csak a pléhből készült fogdalmi tárgyakkal dicsekedhetünk.        

            Kelyhek:  Van egy gótikus kehely a XV. századból. Ugyancsak ebből a korból egy gótikus cibórium. Van három barokk diszítésű kehely. Kettőt bemutatunk, de egy, – a legértékesebb, 1513-ból – Gyulafehérváron van, kiállításon. Ezek nem drága fémből készültek, csak aranyoldattal vannak befujtatva.

            Korona és jogar:  A kegyszobor fején erdetileg fából készült tiara volt. 1798-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi megyéspüspök készíttetett fémből koronát a Mária- és Jézusszobor fejére, hálaadás képpen, mivel kérésére meggyógyult fájós lába. Ennek emlékét őrzi most is a fogadalmi tárgyak tábláján a nagy alakú fémláb. A XX. század közepe táján vissza tették a fakoronát, mivel ezt eredetibbnek találták. -  A kegyszoborhoz tartozik még a jogar, amely ugyancsak fémből készült. Arról gondoljuk, hogy ez a kegyszoborral egykorú, mivel a Mária jobb keze a jogar tartásához van formálva.             

 Cilicium: Korát nem tudjuk meghatározni, de mivolta jelzi, hogy valószínűleg középkori alkotmány. Egy drótból kötött háló, tenyérnyi széles, amelynek éles fogai vannak 1-1 cm. távolságra. Ezt az övet a vezeklő-bűnbánó lélek derekára kötötte, természetesen fogakkal befelé és úgy járt-kelt, imádkozott és dolgozott. Mai embernek ez már „horribile dictu” lenne.

            Fogadalmi tárgyak: Kegyhelyeken szokás, hogy imameghallgatás esetén valami emléktárgyat ajándékoznak a kegyhelynek. A középkorban alakult ki az a szokás, hogy fémből készült alakzatokat készíttettek emléktárgyúl, különösen olyan formákat, amelyre meghallgatást nyertek. Így van az emléktárgyak között kéz, láb, szív, egész emberi alak, csecsemő, vagy éppen tolókocsi, amelyből kigyógyult a beteg. Mindezek ki vannak függesztve a nagy oltár fölött, jól látható helyen.  -  Az 1950-es évektől márványtáblákat készíttetnek hálájuk jeléűl, hogy a Szűzanya meghallgatta kérésüket. Minden hálatáblának meg van a maga története. Némelyeket nyílván tartunk.

            Ágyúgolyóhüzli (hüvely) a II. világháborúból:  Nem tartozik szorosan a régiségekhez, mégis bemutatjuk a rájuk vésett írások miatt. Végeredményben ezeket is hálából adták a Szűzanyának a háború túlélői. Mi van rájuk karcolva? -  

            A nagyobbikon ez a rajz és felírás áll:  1942.   Alatta:  Magyar címer a koronával, körülötte babérkoszorú. Legalul:  EMLÉK A SZOVJETFRONTRÓL.

            A kisebbik hüzli felírata:  Magyar címer a koronával, körülötte babérkoszorú. Alatta 1942.  Kereszt a Jézus és szent Ferenc keresztre szegzett karjával.  Legalul:  EMLÉK OROSZORSZÁGBÓL.