2012. március 14.

A kolostor kincsei IV.


  Basilica Minor
           Rómában négy Basilica Major (Nagybazilika) van: Szent Péter bazilika, Szent Pál bazilika, Lateráni bazilika, Sancta Maria Maggiore (Mária Nagyasszony) bazilika.
Basilica minor (Kisbazilika) a világegyházban több is van. Ezt a címet, méltóságot és kiváltságot a Szentszék külön pápai levéllel adományozza olyan templomoknak, amelyek történelmi, búcsújáróhelyi, vagy egyéb különleges jellegüknél fogva kiváltságra váltak méltóvá. Így nyerte el ezt a kitüntető címet a csíksomlyói kegytemplom is. Mivel ősi búcsújáró hely Somlyó, a különleges Mária-tisztelettel, 1948 január 23-án, XII. Piusz pápa Basilica Minorrá, (Kisbazilikává) nyilvánította.
Részletek a pápai körlevélből:
XII. PIUSZ PÁPA
A DOLGOK ÖRÖK EMLÉKEZETÉRE.
A Boldogságos Szűz Mária a Szentlélektől eltelve előre megmondta, hogy minden nemzet őt fogja tisztelni az egész földkerekségen. Valóban, a vallásos tisztelet és a művészetek által neki szentelt templomokban úgy tisztelik és dicséretekkel halmozzák el Őt, mint senki mást a világon. Ezekhez a templomokhoz kell számítani e nevének szentelt egyházat is, amelyet a nép nyelvén Csíksomlyónak hívnak és Erdély határán helyezkedik el. Ezt megfontolva, e vídék ferences Provinciálisának alázatos kérését elfogadva, amelyet a tiszteletreméltó gyulafehérvári Püspök és az említett ferences rend Procurátor Generálisa is ajánlásával erősített meg, a keresztény nép és az előkelőségek nevében juttatott el hozzánk, hogy a Csíksomlyón álló egyházat a Basilica Minor kitüntetéssel és címmel ajándékozzuk meg;
Miután tárgyaltunk Clemens Micarával, a Római Szentegyház bíborosával, biztos tudás és érett megfontolás után, apostoli hatalmunk teljességéből, jelen levelünk értelmében, a Boldogságos Szűz Máriának Csíksomlyón szentelt egyházat a Basilica Minor méltóságra emeljük örökre, és minden, e méltósághoz tartozó liturgikus kiváltságot megadunk neki.
Kelt Rómában, Szent Péternél, 1948 január 23-án, pápaságunk kilencedik évében.
Őszentsége különleges megbizásából Joannes Baptista MONTINI helyettes államtitkár. 
A Basilica Minor méltóságának jelzésére joga van a kegyhelynek, hogy jelvényt alkosson és körmenetek alkalmával e jelvényt hordhassa. Csíksomlyó részére  P. Écsy János, a kegytemplom hajdani igazgatója 1977-ben készíttetett egy jelvényt: Színes fémlemezből, tulipán formátumban, egyik oldalán a kereszt jele, másik oldalán MÁRIA monogramm. A tulipán közepén csengő van a mozgások jelzésére. Ezt a Basilica Minor jelvényét a pünkösdszombati körmenet alkalmával, a Kordonban, a Labarum és a papság előtt viszik.

2012. március 5.

A kolostor kincsei III.

LABARUM
A kegytemplom és a búcsú értékes tárgyai közé tartozik a kegytemplom főoltárának bal oldalán található Labarum, amit a nép labóriumnak nevez. A Labarum az ókorban, Nagy Konstantin (306-337) római császár idején hadizászló, a győzelem jelképe volt. A mostani Labarumot a pünkösdszombati körmenet középpontjában viszik, a körmenetet vezető főpapság és papság előtt.
Használa a XVIII. század elejétől van gyakorlatban. Ekkor alakult meg a gimnázisták körében a Mária Társulat (1730). A beavatási szertatást 1732-ben írták le; az akkori körmeneti felvonulásban már vitték a labarumot is. (Bándi 1894).
1741-ben, – feljegyzés szerint, – a Szent Antal nagykilenced megnyitására a diákság a páter vezetésével körmenetileg, a Labarum kiséretében vonult ki a Kissomlyó hegyére, a Szent Antal kápolnához. Az 1748-as kolostori leltár említi az aranyozott ezüstből készített labarumot: Labarum argenteum deauratum.
1873-ban új labarumot készítettek a Mária Társulat számára. Júniusban a diákság körében gyűjtöttek rá, Fogarassy Mihály erdélyi püspök is adott hozzá 30 forintot; A második világháború utáni évtizedekben (1949 – 1990) a labarum nem került ugyan ki körmenettel a szabadba, de az eltelt évtizedek így is megviselték, és az 1970-es évekre meglehetősen rossz állapotba került. Akkoriban járt Somlyón egy németországi magyar orvos, Sztudinka Gyula, aki látván a labarum állapotát, az eredetihez hasonló anyagot küldött adományba a ferenceseknek, akik aztán azt helybeli asszonyokkal megvarratták.
Ki vitte a körmeneten a Labarumot? – Hagyomány szerint a Katolikus Gimnázium végzős diákja, aki a Mária Társulat tagja, jó magaviseletű és elég izmos arra, hogy az egész körmeneten végig hordozza a Labarumot. (15 kg.) Bizony, ki kellett érdemelni ezt a tisztséget. Népi hagyomány, hogy abból a diákból, aki sikeresen kiviszi a Labarumot, pap lesz. Laborifernek nevezték a Labarumot vivő diákot és díszes ruhába öltözött kisérőit facigereknek. A laboriferek neveit bejegyezték a Labarum belsejébe. 37 név van így bejegyezve, 1949-ig.
A Labarumot a pünkösdi körmeneten vivők nevei:  Vogel István  1932;  Csík Várdot- falvi  Nagy Béla 1901-2; Csiktaplocai  Vass Sándor 1946; R.Kereszturi  Onács Aurél 1896–97;  V.B. 1959;  Gyergyószentmiklósi  Dombi János 1936; Cs.Szt.Domokosi Kedves Péter 1898; Gy.Kienfalvi  Salamon István 1939;  Molnár Béla II. é.T.J.H.Szék.  Ozsdola 1915; Gyó-remetei Elekes András 1942; Gyó.-Tekerőpataki Tódor János 1899; Csik-Szt. Királyi Csiszér Andor] 1934;  Csikszentkirályi 1913 Csiszér Károly III. éves tanító j.;  Csik-Madarasi Antal Dénes 1895-1896 év;  Gy.-Alfalvi Lőrincz Levente 1935; Csíkkászoni Ambrus László 1937;  Gyó.-Újfalvi Koós Ferencz 1899;  Deák Ferenc 1928;  Kiss Elemér 1948;  Menasági Petres Rezső 1895;  Csíkdelnei Becze Antal 1930; Albert Pál 1944;  Péter Ferenc 1924;  Csíkrákosi Mánya Ernő 1931;  Sándor Balázs 1904-06;  Csik-Mindszenti  Fodor Nándor 1903;   Cs.-Szt.-Miklosi Petres Rezső 1894-5 Csik-Taploczai Botár Gáspár 1901Csik-Szt. Imrei Sándor Géza 1892;  Gy.Alfalvi Koncsak Károly 1940;  Nagykászoni Mihály Imre 1933;  Hadnagy Árpád 1927; N. Kászoni Bodó Ignácz 1873;  László Albert 1874; Csíkcsobotfalvi Csiszer József 1929;  Csatószegi Veress László 1947;  Csik-Kozmási Bálint Tivadar 1925;  Nagy Béla 1949.
Labarum vivők nevei 1990-től, a kolostor Historia Domus-ába vannak bejegyezve. Érdekessége a bejegyzésnek, hogy Nagy Béla, aki 1949-ben vitte a Labarumot  az utolsó körmeneten, már akkor elhatározta, hogy amikor újra lesz körmenet, ő fogja vinni. Meg is valósult 1990-ben, amikor egy kisegítő kiséretében, valóban vitte a Labarumot.
Labarumot vivők nevei:  1990-ben Nagy Béla és Vitos Elemér;  1991-ben Aranyosi-Ávéd József és Vitos László;  1992-ben Tamás Levente;  1993-ban Sándor Attila Csaba és Nagy Attila;  1994-ben ifj. Borsodi László és Tánczos Barna;  1995-ben Antal József és Kari Tibor;  1996-ban Póra Szabolcs és Tánczos Károly; 1997-ben Imreh Zoltán és Becze Lóránt;  1998-ban Eröss Botond;  1999-ben Mákszem Tivadar;  2000-ben Bilibók Péter és Bíró Vince;  2001-ben Gergely Tibor és Bogos Róbert;  2002-ben Salló Tivadar és Zölde Krisztián;  2003-ban Péter Szabolcs és Kovács Levente;  2004-ben Gál Sándor és Csíszér István;  2005-ben Vrencsán Szabolcs, Péter Attila és Kész Szilárd;  2006-ban Szávuly Zsolt és Csiszér István;  2007-ben Csergő László és Korodi Szilamér;  2008-ban Nagy Csaba és Molnár Sebestyén;  2009-ben Gábos Levente és Tankó György;  2010-ben Nagy Lajos, Korpos Attila és Dánél Csaba; 2011-ben Antal Zoltán, Kovács Szabolcs és Bíró Zsolt.
E bejegyzésekből kitűnik, hogy a Mária Társulat szelleme nem veszett ki a mai napig sem.






2012. február 20.

A kolostor kincsei II.

 Ismertetem a kolostor kincseinek leírását, a II. részben. Itten szó lesz leginkább a fémtárgyakról. Előre bocsátom  a történeti megjegyzést:  Nem egyarányú a történet, mivel az idők folyamán sok féle változáson ment át a kincsek sorsa. Több feljegyzés szól arról, hogy a kolostor sokszor kapott  ajándékba kelyheket, monstranciákat, szelencéket, különféle edényeket. Most mégis azt mondhatom, hogy eléggé szegényes a mi régi kincstárunk. A háborús megpróbáltatások idején az ellenség a kolostor értékeire vetette magát és elrabolta. Gondoljunk csak a XVII. század elején (1603) a Székely Mózes pusztító hadjáratára, amikor feldúlták a kolostort, bántalmazták a testvéreket és kifosztották, minden értéket elrabolva. Az 1661-es török-tatár betöréskor felégették a kolostort a templommal együtt. P. Somlyai Miklós házfőnök menteni akarta, szekérre rakva a kolostor és templom értékes tárgyait. A pusztító tatár hordák utána mentek, beérték a csíkcsomortáni Aracspataka erdőben. Őt lekaszabolták, s a menekitett tárgyakat elrabolták. Így érthető, miért nicsenek régi értéktárgyaink, vagyis kincseink.
            Van más oka is a drága tárgyak hiányának. A XVII-XVIII. századból származó fogadalmi tárgyak között volt arany és ezüst tárgy is, amelyket a mostani barokk templom építésekor eladtak az akkori elöljárók, hozzáadásképpen a templom építéséhez. El lehet képzelni, mibe került a kegytemplom felépítése, amely összeget kodulásból szedték össze a ferencesek 75 éven keresztül. Mi pedig dicsértük az akkori intézkedéseket, mivel sok bajtól mentettek meg az 1950-es, 1960-as években, amikor az akkori állam igényt támasztott volna a drága kincsekre. Most már csak a pléhből készült fogdalmi tárgyakkal dicsekedhetünk.        
            Kelyhek:  Van egy gótikus kehely a XV. századból. Ugyancsak ebből a korból egy gótikus cibórium. Van három barokk diszítésű kehely. Kettőt bemutatunk, de egy, – a legértékesebb, 1513-ból – Gyulafehérváron van, kiállításon. Ezek nem drága fémből készültek, csak aranyoldattal vannak befujtatva.
            Korona és jogar:  A kegyszobor fején erdetileg fából készült tiara volt. 1798-ban gróf Batthyány Ignác erdélyi megyéspüspök készíttetett fémből koronát a Mária- és Jézusszobor fejére, hálaadás képpen, mivel kérésére meggyógyult fájós lába. Ennek emlékét őrzi most is a fogadalmi tárgyak tábláján a nagy alakú fémláb. A XX. század közepe táján vissza tették a fakoronát, mivel ezt eredetibbnek találták. -  A kegyszoborhoz tartozik még a jogar, amely ugyancsak fémből készült. Arról gondoljuk, hogy ez a kegyszoborral egykorú, mivel a Mária jobb keze a jogar tartásához van formálva.             
 Cilicium: Korát nem tudjuk meghatározni, de mivolta jelzi, hogy valószínűleg középkori alkotmány. Egy drótból kötött háló, tenyérnyi széles, amelynek éles fogai vannak 1-1 cm. távolságra. Ezt az övet a vezeklő-bűnbánó lélek derekára kötötte, természetesen fogakkal befelé és úgy járt-kelt, imádkozott és dolgozott. Mai embernek ez már „horribile dictu” lenne.
            Fogadalmi tárgyak: Kegyhelyeken szokás, hogy imameghallgatás esetén valami emléktárgyat ajándékoznak a kegyhelynek. A középkorban alakult ki az a szokás, hogy fémből készült alakzatokat készíttettek emléktárgyúl, különösen olyan formákat, amelyre meghallgatást nyertek. Így van az emléktárgyak között kéz, láb, szív, egész emberi alak, csecsemő, vagy éppen tolókocsi, amelyből kigyógyult a beteg. Mindezek ki vannak függesztve a nagy oltár fölött, jól látható helyen.  -  Az 1950-es évektől márványtáblákat készíttetnek hálájuk jeléűl, hogy a Szűzanya meghallgatta kérésüket. Minden hálatáblának meg van a maga története. Némelyeket nyílván tartunk.
            Ágyúgolyóhüzli (hüvely) a II. világháborúból:  Nem tartozik szorosan a régiségekhez, mégis bemutatjuk a rájuk vésett írások miatt. Végeredményben ezeket is hálából adták a Szűzanyának a háború túlélői. Mi van rájuk karcolva? -  
            A nagyobbikon ez a rajz és felírás áll:  1942.   Alatta:  Magyar címer a koronával, körülötte babérkoszorú. Legalul:  EMLÉK A SZOVJETFRONTRÓL.
            A kisebbik hüzli felírata:  Magyar címer a koronával, körülötte babérkoszorú. Alatta 1942.  Kereszt a Jézus és szent Ferenc keresztre szegzett karjával.  Legalul:  EMLÉK OROSZORSZÁGBÓL.



2012. február 7.

A kolostor kincsei I.

A nagyvilág általában kiváncsian gondol a kolostorok mélyén rejtőző kincsekre:  Milyen kincsek lehetnek a kolostor titkos kamráiban elrejtve a világ szeme elől?  Ez megnyílvánult a történelem folyamán többször, különösen a háborúk alkalmával, amikor elmenekültek a szerzetesek, ellenőrizetlenül hagyva a kolostor épületét. Mindig feltörték a kripták celláit a potya-kincskeresők.
1970-ben a kegytemplom kriptájában még láthatóak voltak ilyen feltört kriptasírok, szétzúzva a koporsók. Ez volt a II. világháború hagyatéka. 1849-ben az osztrák hadsereg tisztjei azzal gyötörték a kolostor elöljáróit, hogy vegyék elő a kripta rejtekhelyeiről a kolostor kincseit és a bivalybőrbe varrott pénzt. Honnan vették ezt az információt? – kérdezték az elöljárók. A falú népe elbeszéléséből. - Ebből világos az emberek képzelődése az elrejtett kincsekről.

           Ebben a dolgozatban kívánom ismertetni kolostorunk jelenlegi kincseit. Már előre kijelentem, hogy semmi féle kincs nincsen elrejtve a kolostorban. Ami van: a könyvtár a maga teljességében, egyházi ruhák, kelyhek, különféle régi tárgyak. Egyházi és kulturális értékek.
           I. Ilyen értékek a P. Damokos Kázmértól ránk maradt tárgyak, mint pl. a kazulái, amelyekből egyik egy magyaros hímzésű arany-ezüst brokát. Egy másikat Rómában a pápától kapott ajándékba. Selyemszövésű, értékes kézimunka. Rajta a címer. A harmadik kazulát török kaftánból készítettek, amelyet Damokos Kázmér atya kapott ajándékba, most már ismeretlen módon. -  Megemlítem a püspöksüvegeket:. 2 drb. maradt ránk. Beszélnek arról is, hogy volt fából készített, szétszedhető pásztorbotja is. Sajnos, elkallódott, vagy ismeretlen helyen rejtőzik. Ránk maradt egy bérmáláskor használt, krizmatartó szelence. Ezt a szelencét a római Hitterjesztési Kongregáció ajándékozta neki püspökké szentelése alkalmával. Megjegyzem, hogy az immár k.b. 350 éves edényből fínom krizmaillat árad ma is, jóllehet csak náddugóval van bedugva. Itt látható még Kázmér atya püspöki mellkeresztje, amelynek pacifikálé szerű talpat készítettek. (Forrás: P. Boros Fortunát: Csíksomlyó a kegyhely.)